A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) idén is megemlékezik augusztus 30-án az Eltűntek Világnapjáról.
Minden évben más-más olyan országra szeretné a világ figyelmét felhívni, ahol a konfliktusok befejeztével még mindig nagy számban vannak eltűnt személyek. Míg tavaly a Közel-Keleti háborúk voltak fókuszban idén a figyelem Perura irányul.
Peru két évtizeden át tartó belső konfliktusai következtében a 80-as 90-es években 70000 ember halt meg és 15 000 ember tűnt el. Ayacuchonak, Huamanga tartomány fővárosának lakosait érintették legerősebben a Fényes Ösvény és más fegyveres csoportok, valamint a kormányerők közt dúló harcok. Az azóta eltelt tíz évben hatalmas erőfeszítések történtek Peruban az eltűntek családtagjainak megsegítésére és eltűnt szeretteik sorsának tisztázására, azonban eddig mindössze az eltűntek 10%-át sikerült azonosítani, és földi maradványaikat a családnak visszaszolgáltatni.. Az ICRC hangsúlyozza, hogy amellett, hogy a Vöröskereszt folyamatos segítséget nyújt az érintett családoknak a helyzettel való megbirkózásban, további közösségi és kormányzati segítségre lenne szükség, köztük az exhumálásokat érintő jogi folyamatok egyszerűsítésére.
Rafael Barrantes, az ICRC Eltűntek Programjának Peruban dolgozó munkatársa elmondta:
„..Családok ezrei még mindig bizonytalanságban élnek. Bár a szívük mélyén tudják, hogy szerettük már nem lehet az élők sorában, mégis reménykednek, hogy egyszer csak kopog az ajtón. Ez mérhetetlen és folyamatos bánatot és szenvedést okoz. Meggyászolni hozzátartozójukat, talpra állni és új életet kezdeni, csak akkor lehet, ha bizonyosságot szereztek sorsáról, ha azonosították földi maradványait, és el tudták méltóképpen temetni.”
A legtöbb családnak azonban a temetésre sincs pénze. Az ICRC ebben is próbál segíteni, átvállalja a temetés költségeit, koporsókat biztosít, hogy méltóképpen vehessenek a családtagok búcsút elhunyt hozzátartozójuktól.
Raul Salvatierra Bautista and testvére Marina 25 évet vártak arra a napra, hogy elhunyt édesanyjuk és nővérük földi maradványait megkaphassák. 1984-ben ölte meg őket a Fényes Ösvény fegyveres szervezet. Raul és Marina azért élték túl a támadást, mert iskolában voltak a támadás napján.
„Nagyon fontos számomra, hogy bizonyosságot szerezhettem, és keresztény temetést biztosíthattam anyám és nővérem számára. Amikor gyermekek voltunk nem éreztünk mást csak magányt és szomorúságot. Végre visszakaptam őket. – mondta Raul Salvatierra Bautista a koporsók mellett virrasztva.
Azok számára, akik még továbbra is hiába várnak a bizonyosságra, az ICRC pszichológiai segítséget nyújtó programot indított. 
Ilyen segítséget kap például az öt gyermekével egyedül maradt özvegy, Lidia Flores is. 1984-ben vesztette el férjét, aki 32 éves volt, amikor letartóztatták, és nyoma veszett. Azóta sem sikerült azonosítani. Lydia nem tudott megnyugodni, a mai napig rémálmok gyötrik.
Ilyen segítséget kap például az öt gyermekével egyedül maradt özvegy, Lidia Flores is. 1984-ben vesztette el férjét, aki 32 éves volt, amikor letartóztatták, és nyoma veszett. Azóta sem sikerült azonosítani. Lydia nem tudott megnyugodni, a mai napig rémálmok gyötrik. A képen Lidia Flores (58), eltűnt fréje, Felipe fotójával
©ICRC / M. García-Burgos
©ICRC / M. García-Burgos
A megemlékezés alkalmából perui özvegyek gyűlnek össze, hogy egy kilométer hosszú sál, a „Remény sáljának” megkötésével - melybe belehímzik eltűnt szeretteik nevét – fejezzék ki csendes tiltakozásukat a háború borzalmai ellen.
©ICRC / M. García-Burgos
Ismeretes, hogy az ICRC elsődleges missziója, hogy a háború áldozatait védő humanitárius jog széles körű ismertté tételével, a hadban álló felek közti közvetítéssel, a háborús események közepette az egymástól elszakadó családtagok közti kommunikációnak folyamatos biztosításával igyekezzen megakadályozni, hogy a fegyveres konfliktusok során emberek tömegével tűnjenek el.
Az erőfeszítések ellenére sajnos tapasztalható, hogy a fegyveres konfliktusok résztvevői sok esetben figyelmen kívül hagyják a fent említett nemzetközi jogszabályokat, elsősorban a Genfi Egyezményeket, minek következtében az elmúlt évtizedekben a világ különböző sarkaiban dúló, sokszor évtizedekig tartó összeütközések nyomán emberek tízezrei tűntek el nyomtalanul. Sok esetben börtönök mélyén vagy tömegsírokban. Világméretű problémáról van szó. A Nemzetközi Vöröskereszt a világ valamennyi érintett pontján folyamatosan küzd azért, hogy az eltűntek sorsára fény derüljön. Tárgyal a kormányokkal az információk kiadásáról, felajánlja keresési szolgáltatásait, segítséget nyújt a tömegsírok feltárásban.
A keresés bonyolult és hosszú folyamat, amelyben nemcsak az ICRC, hanem a Vöröskereszt Nemzeti Társaságainak Keresőszolgálatai is részt vesznek.
A keresés bonyolult és hosszú folyamat, amelyben nemcsak az ICRC, hanem a Vöröskereszt Nemzeti Társaságainak Keresőszolgálatai is részt vesznek.
A perui asszonyok akciójáról, a "Remény sáljának" megkötéséről készült videó megtekinthető az ICRC weboldalán
www.icrc.org/web/eng/siteeng0.nsf/html/peru-missing-video-260810
Lidia Flores részletes története olvasható angol nyelven a következő oldalon:
www.icrc.org/web/eng/siteeng0.nsf/html/peru-feature-260810
